Ha az elmúlt egy évben telefont vettél, valószínűleg láttad a boltban azt a színes, nyilakkal teli matricát, amit eddig csak hűtőkön és mosógépeken volt szokás keresni. Ez az energiacímke, és 2025. június 20. óta minden, az EU-ban forgalmazott okostelefonon és táblagépen kötelező.
Első ránézésre marketingnek tűnik. Valójában ez az egyik leghasznosabb dolog, ami az elmúlt években a telefonvásárlással történt – feltéve, hogy tudod, mit nézz rajta.
Mit mutat az energiacímke?
A megszokott A-tól G-ig tartó energiahatékonysági skála mellett négy olyan adat is szerepel rajta, amit korábban a gyártó adatlapjából kellett kibogarászni – ha egyáltalán közölte:
- Akkumulátor-élettartam egyetlen töltéssel, órában és percben megadva.
- Ejtésállóság – hány esést bír a készülék tesztkörülmények között.
- Por- és vízállóság (IP-besorolás).
- Javíthatósági osztály A-tól E-ig, ahol az A a legjobban javítható.
Ez a négy szám együtt sokkal többet mond a készülék valódi élettartamáról, mint a kamerák megapixelszáma.
800 töltési ciklus – ez a legfontosabb szám
A szabály kimondja, hogy az akkumulátornak legalább 800 teljes töltési ciklus után is meg kell őriznie az eredeti kapacitása 80 százalékát.
Fordítsuk le hétköznapi nyelvre: ha naponta egyszer merítesz le és töltesz fel egy telefont, 800 ciklus nagyjából két és fél év. Vagyis a jogszabály azt garantálja, hogy ennyi idő után is legalább négyötödét hozza az eredeti üzemidőnek. Aki eddig azt tapasztalta, hogy a második évben már délutánra elfogy a töltés, most jogilag számonkérhető minimumot kapott. A jelenség hátteréről külön írtunk a telefonakkumulátorokról szóló cikkünkben.
Amit az energiacímke mellé kaptál: 7 év alkatrész, 5 év frissítés
A címke csak a jéghegy csúcsa. Ugyanez a szabálycsomag két olyan kötelezettséget is előír, ami a címkén nem látszik, viszont évekre kihat:
- Pótalkatrész 7 évig. A gyártónak a modell utolsó eladott darabja után még hét évig biztosítania kell a kulcsfontosságú alkatrészeket, méghozzá 5–10 munkanapon belüli szállítással.
- Operációsrendszer-frissítés legalább 5 évig, szintén az utolsó eladott darabtól számítva.
Ez utóbbi biztonsági kérdés is: a frissítés nélkül maradt telefon néhány év alatt sebezhetővé válik, és pont ez a fajta elavulás az, ami miatt a legtöbben feleslegesen cserélnek készüléket.
Hol nézheted meg vásárlás előtt?
Nem kell a boltba menned hozzá. Minden címkézett termék adatai felkerülnek az EU nyilvános EPREL adatbázisába, ahol típusnév alapján kereshetsz, és összehasonlíthatod a jelölteket egymás mellett.
Webáruházakban a terméklapon is ott kell lennie a címkének vagy a rá mutató hivatkozásnak – ha egy magyar webshopban nem találod, az önmagában is árulkodó jel.
Három dolog, amit érdemes nézni az energiacímkén
- A javíthatósági osztály fontosabb, mint hinnéd. Egy A vagy B osztályú készüléknél a kijelzőcsere jellemzően a készülék árának töredéke, egy D-nél viszont már felmerül, hogy megéri-e egyáltalán.
- Az üzemidőt hasonlítsd, ne a mAh-t. A címkén szereplő óra-perc adat egységes teszten alapul, tehát két gyártó között is összevethető – az akkumulátor névleges kapacitása nem.
- Az ejtésállóság a gyerektelefonoknál a legfontosabb. Ha a készülék iskolatáskában fog utazni, ez a sor többet ér, mint bármelyik másik. Erről bővebben a gyerek első okostelefonjáról szóló írásunkban.
Miért éri meg ezzel foglalkozni?
Mert a telefon ára önmagában félrevezető. Egy 150 ezer forintos, D osztályú, három év után frissítés nélkül maradó készülék drágább, mint egy 190 ezres, A osztályú, ötéves támogatással – csak nem a pénztárnál derül ki.
Ugyanez a logika érvényes a régebbi eszközökre is: sokszor egy alkatrészcsere olcsóbb, mint az új gép. Ezt jártuk körbe a régi laptop felélesztéséről szóló cikkünkben – és a memóriachip-hiány miatt ez most különösen aktuális.
Cégként: eszközbeszerzésnél kötelező olvasmány
Ha egyszerre öt-tíz készüléket vásárolsz a csapatnak, az energiacímke gyakorlatilag egy előre kitöltött összehasonlító táblázat. A javíthatósági osztály és a frissítési időszak együtt megmondja, hány évig lesz a flotta biztonságosan használható – ez pedig közvetlenül a következő beszerzés időpontját határozza meg.
Három gyakori kérdés
A régebbi telefonokon is van energiacímke?
Nincs. A kötelezettség a 2025. június 20. után piacra vitt modellekre vonatkozik, a korábbi készülékek visszamenőleg nem kapnak címkét.
Az A osztály azt jelenti, hogy magam is megjavíthatom?
Nem feltétlenül. A javíthatósági osztály azt méri, mennyire könnyen szerelhető a készülék, milyen gyorsan és milyen áron elérhetők az alkatrészek, és mennyire részletes a szervizdokumentáció – nem azt, hogy házilag neki kell állnod.
Vonatkozik ez a laptopokra is?
Erre a szabálycsomagra nem: ez okostelefonokra és táblagépekre szól. Más termékkategóriákra külön ökodizájn-előírások vannak, eltérő ütemezéssel.
A lényeg
Az energiacímke nem egy újabb uniós matrica, hanem az első alkalom, hogy a telefon valódi élettartamáról egységes, összehasonlítható adatot kapsz – még a vásárlás előtt.
Ha egyetlen dolgot nézel meg legközelebb: a javíthatósági osztályt. Az mondja meg, hogy három év múlva egy repedt kijelző javítás lesz-e, vagy új telefon.
A követelmények részletes leírása az Európai Bizottság tájékoztatójában olvasható.
A Pixela Internet Kft. 2008 óta foglalkozik webfejlesztéssel és rendszergazdai szolgáltatásokkal. Ha a céges eszközparkot terveznéd újra, keress minket.