Napi öt hívás ismeretlen számról, hetente három SMS egy sosem hallott „szolgáltatótól”, a postafiókban pedig olyan hírlevelek, amelyekre soha nem iratkoztál fel. A kéretlen reklámüzenetek ma az egyik legidegesítőbb digitális jelenség – de nem kell tehetetlenül tűrnöd. Van jogszabályi háttér, van hatóság, és van néhány gyakorlati lépés is, ami tényleg csökkenti a mennyiséget.
Mikor jogsértők a kéretlen reklámüzenetek?
A magyar szabály lényege egyszerű: elektronikus hirdetést természetes személy elektronikus elérhetőségére csak előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulás alapján lehet küldeni. Ha ilyen hozzájárulást soha nem adtál, az üzenet kéretlen – és a hirdetőnek kell tudnia bizonyítani, hogy megvolt az engedélyed. A hatóság vizsgálat esetén be is kérheti a hozzájárulást adó személyekről vezetett nyilvántartás vonatkozó részét.
Fontos korlát, hogy a magyar hatóság a Magyarország területére irányuló hirdetésekkel tud foglalkozni. Azt, hogy egy üzenet ide irányul-e, a feladó, a tárgy, a tartalom és a nyelv együttes vizsgálatával állapítják meg – egy ismeretlen külföldi feladótól érkező, idegen nyelvű reklám tehát jellemzően kívül esik a hatáskörön.
Hova fordulhatsz a kéretlen reklámüzenetek miatt?
Az illetékes hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bejelentés ingyenes, és több csatornán megtehető: online az e-NMHH felületen, ügyfélkapus azonosítással az E-Kapu rendszeren keresztül, illetve postai úton vagy személyesen az ügyfélszolgálaton. Egy dolgot érdemes fejben tartani: a bejelentést a hirdetés közzétételétől számított egy éven belül kell megtenni.
Két út létezik. Ha egyszerű bejelentést teszel, a hatóság mérlegeli, indít-e felügyeleti eljárást – ilyenkor te nem leszel ügyfél, viszont a hirdető általános gyakorlatát vizsgálhatják, különösen ha többen is jeleztek ugyanarra a cégre. Ha kérelmet nyújtasz be, ügyféllé válsz a saját ügyedben, és a hatóságnak érdemi döntést kell hoznia – a beadványtól számított hatvan napon belül.
Amit magadtól is megtehetsz
A hatósági út mellett érdemes a saját oldaladon is rendet tenni. A kéretlen reklámüzenetek egy része ugyanis nem jogsértésből, hanem elfelejtett hozzájárulásokból él – ezeket néhány perc alatt vissza lehet vonni.
- Ne válaszolj, és ne hívj vissza. A visszahívás vagy a válasz-SMS visszaigazolja, hogy a szám élő – ettől általában több üzenet jön, nem kevesebb.
- Használd a leiratkozási linket, ha a feladó valódi cég. Ha viszont nem ismered fel a küldőt, ne kattints: az adathalász minták felismeréséhez a adathalász SMS-ekről szóló cikkünk ad támpontot.
- Jelentsd spamként a levelezőben – ezzel a szűrő is tanul.
- Tiltsd a számot a telefonod beépített funkciójával, és kapcsold be az ismeretlen hívók némítását.
- Nézd át a régi hozzájárulásaidat. A legtöbb kéretlen reklámüzenetek mögött egy évekkel ezelőtti nyereményjáték vagy regisztráció áll.
Érdemes külön kezelni a telefonos megkereséseket. Ha egy üzletkötő hív, kérheted, hogy töröljék az adataidat a hívólistából, és ezt írásban is megerősíttetheted. Ha ugyanaz a cég ezután is keres, az már dokumentált előzmény, ami egy későbbi bejelentésnél sokat ér.
És ami a képernyőn ugrik fel
Nem minden zaklató üzenet érkezik SMS-ben vagy e-mailben. A böngészőből felugró „nyertél” és „vírusfertőzés” üzenetek forrása egy korábban megadott értesítési engedély – ezek eltüntetéséről a böngésző értesítésekről szóló írásunkban olvashatsz. A telefonos csalások új generációjáról pedig, ahol már a hang is mesterséges, az AI-hangklónozásról szóló cikkünk szól.
Cégként hogyan kerüld el, hogy te küldj kéretlen reklámüzeneteket?
Ha te küldesz hírlevelet, a szabályok ugyanazok, csak fordítva. Néhány alapelv, ami hosszú távon is kifizetődik:
- Dokumentált, önkéntes feliratkozás – lehetőleg megerősítő e-maillel.
- Nyilvántartás arról, ki, mikor és mire adott hozzájárulást.
- Egykattintásos leiratkozás minden levélben.
- Megvásárolt listára soha ne küldj: az szinte biztos jogsértés.
- Technikai hitelesítés, hogy a leveleid ne végezzék a spammappában – erről szól az SPF, DKIM és DMARC beállításáról szóló cikkünk.
A kéretlen reklámüzenetek elleni fellépésnek van egy kellemetlen igazsága: egyetlen bejelentés ritkán hoz azonnali csendet. Viszont ha sokan jelzik ugyanazt a hirdetőt, abból már hatósági eljárás lesz – és pont ez az, amit a tömeges üzenetküldők a legkevésbé szeretnének. A leggyakoribb netes átverésekről szóló összefoglalónk további mintákat is bemutat.
Ha a céged hírlevelezését szeretnéd szabályosan és eredményesen felépíteni, nézd meg szolgáltatásainkat, vagy írj nekünk a kapcsolat oldalon.
Források: NMHH – Eljárási tájékoztató a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásról, NMHH – Kéretlen hirdetés bejelentése