Az elmúlt években rendszeresen felbukkan a hír, hogy „jön a digitális euró, és eltűnik a készpénz”. Az első fele igaz, a második nem. Érdemes szétszálazni, mert a téma tele van félreértéssel – és minket, magyarokat egyelőre másképp érint, mint az eurózóna lakóit.
![]()
Mi az a digitális euró?
Az Európai Központi Bank által kibocsátott elektronikus fizetőeszköz, amely a készpénz digitális megfelelője lenne. Az EKB tájékoztatása szerint a digitális euró kiegészítené, nem helyettesítené a bankjegyeket és érméket, alapszolgáltatásként ingyenesen használható lenne, és online, illetve internet nélkül, offline is működne – telefonnal vagy kártyával.
Fontos különbség a mai banki egyenlegedhez képest: ez jegybankpénz lenne, nem kereskedelmi banki követelés. Vagyis olyasmi, mint a készpénz, csak elektronikusan.
Mi lesz a magánszférával?
Ez a leggyakoribb aggodalom, és jogos kérdés. Az EKB álláspontja szerint az eurórendszer a fizetési adatokból nem tudná azonosítani, ki vagy és mit vásárolsz; az offline fizetéseknél pedig a készpénzhez hasonló adatvédelmi szint a cél.
Az Európai Bizottság összefoglalója is kiemeli, hogy az európai adatvédelmi testület és az adatvédelmi biztos közös véleményben szorgalmazta a legmagasabb adatvédelmi szintet. A részletek viszont a most készülő jogszabályokon múlnak – ezért érdemes követni a folyamatot, nem pedig eldönteni előre.
Hol tart most a projekt?
Röviden: még nem létezik, de közeledik. Az EKB szerint a Kormányzótanács 2025 októberében döntött a következő szakaszba lépésről, 2027-re pilotot terveznek kiválasztott résztvevőkkel, az első tényleges kibocsátás pedig 2029 során valósulhat meg – feltéve, hogy a szükséges uniós jogszabályok elfogadásra kerülnek.
Vagyis a következő években nem a pénztárcádban, hanem a jogalkotásban zajlik majd a lényeg.
Magyarországot hogyan érinti?
Egyelőre közvetetten. A Bizottság anyaga szerint a digitális euró az eurózónában élő és letelepedett magánszemélyeknek, vállalkozásoknak és közintézményeknek szólna – Magyarország nem tartozik ide.
Ettől még két csatornán elér minket:
- Kereskedelem. Ha egy magyar webshop eurózónás vevőknek is értékesít, előbb-utóbb kérdés lesz, elfogadja-e ezt a fizetési módot.
- Technológia. Az offline fizetés, az azonnali elszámolás és az adatvédelmi megoldások előbb-utóbb a hazai rendszerekben is megjelennek.
Mi az, ami biztosan nem igaz?
Négy állítás, ami rendszeresen terjed, de nem állja meg a helyét:
- „Megszűnik a készpénz.” Az EKB kifejezetten a készpénz megtartása mellett érvel, a digitális euró kiegészítő lehetőség.
- „Lejárati ideje lesz a pénznek.” Ilyen elem nem szerepel a tervekben.
- „Minden vásárlásod látni fogják.” A tervek szerint az eurórendszer nem azonosítja a vásárlót; offline fizetésnél a készpénzhez hasonló szint a cél.
- „Holnaptól él.” A pilot 2027-re, a kibocsátás legkorábban 2029-re van kilátásba helyezve.
Ez a fajta félretájékoztatás egyébként remek táptalaj a csalóknak: „digitális euró regisztráció” ürüggyel már ma is érkeznek adathalász levelek. Ugyanaz a szabály érvényes rájuk, mint a hívószám-hamisításnál: hivatalos forrásból tájékozódj, ne a megkeresésből.
Mit érdemes most csinálni?
Magánszemélyként semmit – a projektet elég követni. Cégként viszont van két hasznos lépés: nézd meg, milyen fizetési módokat támogat a webshopod, és mennyire lenne rugalmas egy új fizetési mód bevezetése. Ez ugyanaz a felkészülés, amiről a webshopindításnál és az uniós digitális személyazonossági tárcánál is írtunk.
Három gyakori kérdés
Kell hozzá bankszámla?
A tervek szerint a hozzáférés széles körű lenne, a részleteket a jogszabály fogja rögzíteni. A cél kifejezetten az, hogy azok is elérjék, akik ma kevésbé férnek hozzá digitális fizetéshez.
Kripto ez?
Nem. A digitális euró jegybankpénz lenne, központi felügyelettel és stabil értékkel – ellentétben a kriptoeszközök árfolyamával.
Fizethetek majd vele Magyarországon?
A tervezet az eurózónára vonatkozik. Ha itthon euróval fizetsz valahol, az továbbra is az adott kereskedő döntése.
A lényeg
A digitális euró nem a készpénz eltörléséről szól, hanem arról, hogy legyen európai, ingyenes és jegybanki hátterű elektronikus fizetési lehetőség a kártyatársaságok mellett.
Magyar szemmel ez egyelőre hír, nem teendő. Cégként annyi a dolgod, hogy a fizetési rendszered ne legyen merev – a többit ráérsz akkor eldönteni, amikor a jogszabály elkészül.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem pénzügyi tanácsadás.
A Pixela Internet Kft. 2008 óta foglalkozik webfejlesztéssel és keresőoptimalizálással. Ha a webshopod fizetési megoldásait néznéd át, keress minket.