2026. augusztus 2-án csendben életbe lépett egy szabály, amit a következő hónapokban minden nap látni fog: a chatbotnak mostantól meg kell mondania, hogy nem ember. Nem az apró betűs részben, nem a felhasználási feltételekben, hanem ott, ahol beszélget vele.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) átláthatósági fejezete ekkor vált alkalmazandóvá. Négy dolgot ír elő, és mind a négy a hétköznapi netezést érinti.
1. A chatbotnak be kell mutatkoznia
Ha egy rendszer emberrel lép interakcióba, a felhasználónak tudnia kell, hogy géppel beszél. Az Európai Bizottság iránymutatása szokatlanul konkrét abban, hogy mi nem elég: nem elég a felhasználási feltételekbe rejteni, nem elég csak a metaadatban jelezni, és nem elég annyit írni, hogy „asszisztens”.
Ami elfogadható: jól látható, közérthető felirat, hangalapú rendszernél hangjelzés, illetve tartósan a felületen maradó vizuális jelzés. A szabály akkor is él, ha egy AI ügynök önállóan keres meg valakit – például e-mailben vagy telefonon.
2. Az AI-tartalmat géppel olvashatóan jelölni kell
A képet, hangot, videót és szöveget előállító rendszerek fejlesztőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a kimenet géppel olvasható módon jelölve és mesterségesnek felismerhető legyen. A gyakorlatban ez vízjelet, metaadatot vagy tartalom-eredetiségi jelölést jelent – a rendelet szándékosan nem köt ki egyetlen konkrét szabványt.
Aki már a piacon lévő rendszert üzemeltet, annak a Bizottság átmeneti haladékot javasolt: a felismerhetőségi követelményre 2026. december 2-ig van idő.
3. A deepfake-et fel kell tüntetni – akkor is, ha nem akarnak vele átverni
Ez a pont a legfontosabb változás a hétköznapi felhasználó szempontjából. Aki mesterségesen előállított vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalmat tesz közzé, annak jeleznie kell, hogy az nem valódi felvétel.
És itt jön a lényeg: a jelölési kötelezettség független a szándéktól. Nem csak a rosszindulatú deepfake-re vonatkozik. Egy élethű, de kitalált emberről készült szintetikus kép is jelölésköteles, akkor is, ha senkinek a személyiségi jogát nem sérti.
Művészi, szatirikus vagy egyértelműen fiktív alkotásoknál enyhébb a szabály: ott csak annyit kell jelezni, ami nem rontja el magát a művet.
4. Az AI-jal írt közérdekű szöveget is jelölni kell
Ha valaki mesterséges intelligenciával írat cikket közérdekű ügyről – egészségről, környezetről, fogyasztóvédelemről, politikáról –, azt fel kell tüntetni.
Van egy kivétel, és érdemes pontosan érteni: nem kell jelölni, ha a szöveget hozzáértő ember érdemben átnézte, és van egy azonosítható szervezet, amely nyilvános elérhetőséggel vállalja érte a felelősséget. A helyesírás-ellenőrzés nem számít érdemi átnézésnek.
Mennyi a bírság?
Az átláthatósági kötelezettségek megsértéséért a rendelet 15 millió euróig, vállalkozásoknál a világpiaci éves árbevétel 3 százalékáig terjedő bírságot tesz lehetővé – a kettő közül a magasabbat. Uniós intézményeknél a felső határ 750 ezer euró.
A hatálybalépés nem jelenti azt, hogy augusztus 3-án reggel megjelenik a hatóság. A tagállamoknak ki kell építeniük a felügyeleti rendszert, és a bírságolás fokozatosan indul. A kötelezettség viszont már fennáll.
Kit érint ez itthon?
A rendelet két szerepkört különböztet meg, és ezt sok cikk összemossa:
- Szolgáltató (provider): aki a rendszert fejleszti és piacra viszi. Rá a chatbot-jelzés és a géppel olvasható jelölés vonatkozik.
- Alkalmazó (deployer): aki használja a rendszert – például egy magyar webshop, amely chatbotot tesz az oldalára, vagy AI-val generált képet posztol. Rá a deepfake- és a közérdekű szöveg jelölése vonatkozik.
Vagyis nem csak a nagy AI-cégek érintettek. Ha egy kkv AI-val generált illusztrációt tesz a hirdetésébe, vagy chatbotot üzemeltet az ügyfélszolgálatán, akkor alkalmazóként ő is a rendelet hatálya alatt van. Ugyanez igaz az EU-n kívüli szolgáltatókra is, ha a kimenet uniós felhasználókhoz jut el.
Mit tegyen, ha van weboldala vagy webshopja?
- Nézze meg, hol van AI a folyamataiban. Chatbot, automatikus e-mail-válasz, termékleírás-generátor, képgenerálás – gyakran több van, mint amennyiről tud. Erről szól a Shadow AI jelensége.
- A chatbot mondja meg magáról, hogy gép. Az első üzenetben, jól láthatóan – nem a súgóban.
- Az AI-val készült képeket jelölje. Egy rövid képaláírás vagy egy megjegyzés a leírásban elég lehet.
- A szakmai tartalmakat nézesse át emberrel – ez nem csak a rendelet miatt jó ötlet, hanem azért is, mert a keresők is egyre inkább az ellenőrzött tartalmat díjazzák. Erről bővebben a GEO keresőoptimalizálás cikkünkben írtunk.
- Írja le, mit használ. Egy egyoldalas belső feljegyzés az alkalmazott AI-eszközökről később sok munkát megspórol.
És felhasználóként mit jelent ez?
Rövid távon annyit, hogy egyre több helyen fog találkozni „ezt mesterséges intelligencia készítette” típusú jelzéssel. Hosszabb távon viszont fordul a logika: ha valami nincs jelölve, az önmagában nem garancia arra, hogy valódi – a jelölés hiánya csak azt jelenti, hogy vagy nem AI, vagy valaki megszegte a szabályt.
Ezért a régi tanács továbbra is érvényes: gyanús hívásnál, meglepő videónál, sürgető üzenetnél érdemes visszakérdezni egy másik csatornán. Az AI hangklónozásos csalás pontosan azért működik, mert a jelölésre nem lehet védekezést építeni.
Három gyakori kérdés
A magánszemélyre is vonatkozik?
A rendelet a szolgáltatókat és az alkalmazókat nevesíti, ami elsősorban gazdasági tevékenységet jelent. A tisztán személyes, nem szakmai célú használat általában kívül esik – de amint valaki nyilvánosan, üzleti céllal tesz közzé AI-tartalmat, már az alkalmazói körbe kerül.
Elég, ha a chatbot neve „AI asszisztens”?
A Bizottság iránymutatása szerint nem. Az „asszisztens” szó önmagában nem közli egyértelműen, hogy a másik oldalon gép van.
Mi van a régebbi tartalmakkal?
A jelölési kötelezettség a hatálybalépés után közzétett tartalmakra irányul. A már piacon lévő rendszerek felismerhetőségi követelményére a Bizottság 2026. december 2-ig javasolt átmeneti időt.
A lényeg
Az AI Act átláthatósági fejezete nem tiltja a mesterséges intelligencia használatát – egyetlen dolgot vár el: hogy derüljön ki, mikor géppel van dolgunk. Ez cégként néhány órás átvilágítást és pár mondatnyi szöveget jelent, felhasználóként pedig egy kicsivel átláthatóbb internetet.
A hivatalos anyagok elérhetők az Európai Bizottság oldalán: az AI-tartalmak átláthatóságáról szóló gyakorlati kódex 2026. június 10-én készült el, és július végéig mintegy 190 szervezet írta alá. Maga a rendelet szövege az AI Act 50. cikkében olvasható.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. Konkrét megfelelési kérdésben érdemes szakjogászhoz fordulni.
A Pixela Internet Kft. 2008 óta foglalkozik webfejlesztéssel és keresőoptimalizálással. Ha AI-t építene be az ügyfélszolgálatába vagy a weboldalába – úgy, hogy közben megfeleljen a szabályoknak –, keressen minket bizalommal.